Egyrészt nem emlékeztem arra hogy ennyire sportos ez a barlang, másrészt meg-megdobbant a szívem amikor a régen nem látott barlangrészleteket újra megláttam. Aztán ahogy teltek a napok, egyre inkább hozzáedződtem a körülményekhez, egyre természetesebbek voltak ugyanazok a mozdulatok... pont mint régen! A franc se gondolta volna anno amikor a baromarcú taknyászékkal a mecseki ág előtti huzatos agyhalált a "hideglelés"-t bontottuk, hogy egyszer majd bivakos begekkel kell a másik irányba végigkeccsölni ugyanott... mint ahogyan a doktor Bete és Humbold terem is teljesen átértékelődött ahhoz képest, mint amikor kismoha nyomta benne a fúrógépet miközben én egy kis utánfutóként furulyáztam el az időt lent a hatalmas terem alján. Most meg ott volt szétszórva a 20 ember bivakja...
A Rolo -n keresztüli leszállás izgi volt, nem kis élmény volt fölmászni a Bila Pec falába, onnan leszállni a barlangba, és pláne nem volt rossz a nyolcadik nap barlangi lét után a reggeli napsütésben a fal közepéből kidugnom a fejemet... gyakorlatilag AZONNAL megvakultam. Mondtam is Borinak és Lilunak, hogy lassan ereszkedjenek, nézzenek jól körül, mert nem minden nap csinálhatnak ilyet. A síelők meg csak néztek mintha a holdról jöttünk volna. Őszintén szólva a Rolo szűkületein való kiszopódás után úgy is éreztem magam. A sípályán fölfelé már hóvihar volt húszcentis látótávolsággal, a beggel a hátamon és a hóban húzva a másikat bevillant a Delta régi főcíme. Fáradtak voltunk, ütöttek kopottak... szemmel láthatóan nem a vitrinben töltöttük el ezt az egy hetet.
Abból is nagyon súlyos több ezer oldalas szociológiai szakdolgozatokat lehetne írni, hogy már megint milyen társaság verődött össze odalent? Ezek normálisak? Egész héten kapkodtam a fejemet... Az egyik első akció egy kürtő mászásának kezdésekor alattam a Modor és a Steve esett egészen eszelős módon egymásnak egy atomenergiával kapcsolatos kérdésben. Vinnyogtam a röhögéstől magamban, Kilián hangosan is. Jól esett ez, oldotta a stresszt (félős vagyok). Aztán Modor bement valami szűk otványba körülnézni, amikor kijött, úgy nézett ki mint egy disznó, azt mondta ő márpedig elmegy a végére... aztán Steve -el elpályáztak prizmákat az útvonalba elhelyezni.
Ilyen és hasonló pillanatokkal töltöttük föl a régi nagy tereket, összegyűjthetetlen és átláthatatlanul szövevényes életdarabkákat hagytunk szanaszét.
Aztán meg amikor hazafele jövet megálltunk egy büfében kajálni már Magyarországon, kezünkbe került néhány bulvár szennylap... hát elég nagy volt a kontraszt, megint csak az mutatkozott be hogy mennyire szép és kristálytiszta világ van odalent. Álmodtatok már olyat, hogy a teljes világot minden összefüggésében értitek? Na olyan volt eljönni a Gortaniból mint amikor az ember egy ilyen álomból szép lassan fölébred... pár nap alatt szépen lassan észrevétlenül elérhetetlen távolságba húzódik vissza.
Nem voltak sajna nagy feltárások. A csőgörény felső mászásai nem vezettek sehova, a végponti mászások is befulladtak, csak úgy mint a 140-es akna alján induló csőjárat végén lévő akna fölfele –Trabant kürtő (80m).
A végponti szifon fölötti hasadék 40-50m –ig lett megnézve, folytatódik ugyan, de semmi huzat nincs. Ez talán egy nagyon halvány remény, ill. a Csőgörény végpontján lévő huzatos omladék ami lett ugyan bontva, de látszik hogy komolyabb eszközök kellenek hozzá. Erre fog valami külön akció szerveződni.
***
És akkor most napló szerűen álljanak itt az események:
Végig lent volt:
Kunisch Péter Kagyo, Kunisch Gyöngyvér Tapsi, Hubert Kilián, Gergely Farnos Lilla, Egri László, Kiss Borbála Mária, Pucz Ádám, Tegzes András Taknyász, Balogh András Bé, Tegzes Zoltán Zé, Szabó Lénárd
Első felén volt lent:
Fekete István Steve, Németh Zsolt Kutya, Fodor Klári, Szili Matyi, Kun Botond, Fábián Peti, Modor
Második felén volt lent:
Tóth Attila, Köblös Gabi, Pintér Laca, Szilvási Tamara, Adamoczki Gyurci, SimonBécó, Tarczi Zsófi, AmbrusGergő
Rövidebb ideig volt lent:
Ádám Zsolti (első éjszaka), két olasz Giusto és Sebastiano (kedd, szerda), Kovács Ferike, Fekete Kriszta és TúriLaci (péntek szombat vasárnap)
Február 7. péntek
-Éjszakai érkezés a parkolóba, szokásos csöves patkány bekecózás a régi felvonoház előterébe. "No picnic" felirat ott virít, a frizura tart.
Február 8. szombat
-Felcuccolás, hótaposás, majd 4 csapatban leszállás a barlangba. Első csapat délben indul, utolsó csapat 4 kor.
A Rolo aknarendszerébe az olaszok kötelei mellé betettük a sajátjainkat. Érkezés a bivakba (Humbolt terem) éjfél előtt valamivel és éjjel 1 között. Bivakhelyek kialakítása hajnali négyig tart. Demorál madmax hangulat, kurvára elfáradt mindenki.
Február 9. vasárnap
- Elkezdődik a végpont felé vezető útvonal kiépítése, cuccok előre deponálása. 140-es aknát beszerelik, cuccok eljutnak a Grande Meandro végéig. Ott voltak: Leo, Modor, Boti, Fábián Peti, KisPucz, SziliMatyi és Steve. Peti írja: "Leóékkal mentem a 140-est beszerelni, aztán Botival izofóliás bivakot nyomtunk az akna tetején."
- Felmérő túra a DNY -i sivatagban. A nagy távolság, és az idő rövidsége a felmérést magát meghiúsította. Résztvevők: Kutya, Taknyász, Bé, Zé, Klári
- Mászás a Csőgörény nagy hasadékában. 16m után egy újabb 8m -es kürtő nyílik, ami bezárul. Kiszerelik, felmérés nem történik. A csapat a végponti omladékot kezdi bontani. Résztvevők: Kagyó, Tapsi, Kili.
Február 10. hétfő
- Befejeződik a végpont felé vezető útvonal kiépítése, a végponti aknarendszert is beszerelik, cucc ledeponálva a végponton. Résztvevők: Fábián Peti (beszerelt), Leo, KisPucz, Bori. Bori írta: "Kispucz megint talált valami értékes zsinórt".
- Felderítés után a Trabant kürtő mászása megkezdődik. Ez az az akna ami a 140-es akna alján induló csőjárat végén van. Elfogy a felszerelés, félbemarad. Résztvevők: Lac, Kili, Lilu, Modor és Steve. Utóbbi kettő összevesznek az atomenergián, majd a nagyakna aljától a Grande Menadro felé vezető úton prizmákat helyeznek el.
- Csőgörény akció (Boti írja): "Kutya, Kléri, Tapsi, Boti ment a Csőgörény legvégére az omladékot bontani, Kagyó, Szili Matyi pedig kötelet rakott be a vízesés utáni átlépéshez, illetve egy szopó felmászáshoz. Mikor Kagyóék elkészültek és odaértek ők is a végpontra az omladékhoz, akkor Tapsi lenyargalt hozzájuk, s Kutya Kléri és Boti bontott tovább. A többiek agyagot ástak a végpont előtti felmászás alatt, s be is lyukadtak egy agyagkutricába."
Február 11. kedd
- Végponton kürtőmászás, a csapat egy része kis kitérőt tesz az X ponthoz régi alapcsavarokért. Résztvevők: Leo, Bé, Taknyász, Zé. Zé írja: "Taknyival el az X pontra alapcsavarokért, onnan a végponti szifonhoz vittük a vasat Leónak és Bének. Mire leértünk, ők már indultak is visszafelé, szal egy jót túráztunk."
- Trabant kürtő mászása folytatódik. A kürtő egy hasadékban folytatódik, majd megérkezik egy újabb kürtő alá. Ebben 15m jutnak előre. Résztvevők: Kagyó, Tapsi, Bori, KisPucz. Bori írja: "Sok pletyka és fázás, este 3 (viszkis) Aranka jóízű elfogyasztása."
- Guglielma ág "mai szemmel történő" felderítése. Bejárati szakaszban eszement szép, lassan visszahúzódó víz formálta agyagképződmények vannak. Grand kanyon makett. Az ág vége egy aknával letörik a Grande Menadro utáni aknarendszerbe, régen ez lehetett az aktív meander, ami mára lefejeződött. A végén az akna fölött balra visszafordulni látszik a meander, ez ki lett mászva, Leo szerint nincs ott semmi. Résztvevők: Lac, Kili, Lilu, később csatlakozott Leo. Lilu írja: "Laca, Kili, Leó kürtőmászás, én gyakoroltam az egyedül a sötétben nem félést, közben Taknyász, Bé és Zé látogatást tettek röviden".
- Pihenő után éjjel Kutya, Kléri, Steve Szili Matyi, Fábián Peti, Modor és Boti elindulnak a felszínre. Cél a reggeli kiérkezés. Boti írja: "Egész nap hédereltünk, készülődtünk a kimenetelre. Pantin varrás, kaja, szemét összegyűjtése a többiektől. Féltünk, hogy túl hamar kiérünk, s a bejáratban várhatjuk, míg leágyúzzák a hegyet, így inkább meg-megálltunk az aknák talpán 5-10 percre. Az idő rettenetesen szép volt a felszínen. Átadtuk az infókat, levedlettünk, s irány haza."
- 2 olasz, Giusto és Sebastiano leérkeznek a bivakba.
Február 12. szerda
- Végponti aknarendszerben traverz épül egy reményteli párkány felé. Sajnos nincs továbbjutás. Résztvevők: Leo, Giusto és Sebastiano
- Trabant kürtő mászása folytatódik. Alapcsavarok elfogynak. Résztvevők: Kagyó, Tapsi, Kispucz, Taknyász
- Humbolt terem és Csőgörény közötti szűkületeket a behordott törmeléktől megtisztítja, és ezáltal kényelmesebbé teszi Bé és Zé.
- Laza pihenős túra az X ponthoz, Lac,Bori, Lilu, Kili.
- Megérkezik a bivakba Zsófi, Gergő, Gyurci, Bécó, Gabi, Attila, PintérLaca és Tami.
Február 13. csütörtök
- Giusto és Sebastiano reggel elindulnak a felszín felé.
- Guglielmat és az alatta lévő traverzet kiszereli Leo és Gergő.
- Eközben megtörténik a Guglielma felmérése. Résztvevők: Zsófi, Gabi, Lilu, Bori, majd csatlakozik hozzájuk Gergő. Bori írja: "KöbiGabival, TarcziZsófival és Liluval a Gugliema-nál didergéssel asszisztáltam a térképezéshez. Leót kiakasztotta a 4 lány. AmbrusGeri csatlakozott a végére, sőt, a legvégén a kürtőmászó csapat is megjelent."
- Grande Meandro végén az első akna utáni folyosóban lévő 25-30m magas csöpögés kimászása megkezdődik (Lac Pucz). Lac írja: "Éppen beértem félút tájékán egy kényelmesebb haladósabb kéménybe, amikor a fejem fölött megjelent a Guglielmából a térképező csapatból Leo és Bori. Leközölték fentről, hogy inkább menjek körbe... ez bosszantott, de azért jó poén volt :) Szóval ebből sem lett semmi."
- Ezek után folytatódik a végponti hasadék mászása (Leo, Pucz, Lac). Leo szerint huzat hiányában nem tűnik perspektívikusnak, így a mászás kb. 50m magasságban félbemarad.
- Végpont, Guglielma és Marmitte túrát tesznek: Gyurci, Bécó, Tami és PintérLaca
- Trabant kürtő kimászása befejeződik. Nem sikerül bejutni a tetején bevágódott járhatatlanul szűk meanderbe. Kagyó szerint közvetlenül a víz útját követve erre talán van esély, kérdés, hogy a huzat hiányában van -e értelme. A kürtőről poligonos felmérés is készül, 86m, ebből 70 függőleges. Résztvevők: Kagyó, Tapsi, Zé, Taknyász.
- Csőgörény végponti huzatos omladékát bontja Attila és Kili. Előtte elmennek az X ponthoz pajszerért. Mivel komolyabb eszközök kellenének, a bontást felhagyják.
- Este megérkezik a bivakba Ferike, Kriszta és TúriLaci.
Február 14. péntek
- X pont után Leo kürtőt tovább másszák mintegy 80m magasságban. Felmérés is készül, a kürtőnek vége, térkép szerint megközelíti a felszínt. Résztvevők: Leo és KisPucz.
- Kiszerelik a végpontot és a 140-es aknát: Ferike, Kriszta és TúriLaci.
- Túra az X-ponthoz, vasak+fúró cuccolása: Gabi, Attila, Gergő
- A csapat többi része alvással, kajálással, pantin varrással és bivakélettel rákészül az éjszakai/hajnali kiindulásra.
Február 15. szombat
- Több hullámban éjszakai és hajnali indulással a csapat nagy része kijön a barlangból, mindenki rendben és időben meg is érkezik a Gilbertibe. Este a házban az asztalnál bólogatós elalvás majd matracláger.
- Az éjszakai és korahajnali kijövetelre rápihen a bivakban a lentmaradt csapat: Kispucz, Leo, Ferike, Kriszta, Túrilaci.
- A Gilbertiből délután elindul a barlangba egy kisebb olasz csapat Roco (egyik feltáró) vezetésével. Tervszerűen vasárnapra virradó éjjel érkeznek ki.
Február 16. vasárnap
- Éjszakai/korahajnali indulással 2 csapatban felszínre indulnak KisPucz és Leo, majd Ferike, Kriszta és TúriLaci. Kispuczék rendben meg is érkeznek pirkadatra: "5:30kor érkezés a felszínre és egy bámulatos hajnal végignézése a sziklafalból és a Gilberti felé menet, este iszogatás."
- Ferikéék csapata viszont nem érkezik ki. Hosszas várakozás és mérlegelés után délután 4 kor mentő csapat indul a felkutatásukra: Kagyo, Leo, Lac, Gergő.
- A csapat nagy része az utolsó felvonóval lemegy, és hazaindul. Házban várakoznak tovább: Tapsi, Lilu, Bori, KisPucz
- Odalent kiderül, hogy a Rolo -ban a 170-es akna legalsó kötélszakaszát a valaki véletlenül felhúzta. Ferikéék 12 órás kényszerbivak után kiindulhatnak. Szerencsére volt náluk teljes bivakos cucc, nem szenvedtek hiányt semmiben. A kötelet nem a Leoék húzták föl, de ez mindegy is, előfordul az ilyen, a szituáció annak rendje módja szerint megoldódott.
- Este a Gilbertiben az ott ragadt 14 fő a kényszerpihenőt egy remek sörözéssel üti el. Börcsökkel folyamatos a telefonos kapcsolat, látszik hogy nem csak szimplán aggódik, hanem ott van a szíve is folyamatosan :)
Február 17. hétfő
- A csapat armaggeddon apokalipszis világvége időjárási körülmények között lejut a hegyről, és valami kegyetlen megalázó keccsölés árán kiássa a parkolóban a kocsikat, majd hazaindul.
***
Figyeljetek... az egyik nap a 140-es aknában leesett egy beg. Egy piros beg volt valami szar vekony pruszikkal. A pruszik elkopott és elszakadt. A beg 80-90m-t eshetett. Most az az 50-60 ezer forintos kár ami a benne vitt karabinereket grigrit és egyebeket érinti viszonylag mindegy ahhoz képest, hogy egy ember a kötélen mászott alatta (Kagyo), egy pedig az akna aljánál volt már majdnem (én). Ha az valakit eltalál, akkor nagy a baj. Nem tudom ki hozta azt a beget, de a lényeg az, hogy a tanulságot mindenki leszűrje: NEM KÖTÜNK PRUSZIKBÓL BEGHÚZÓT. A sztori után volt pár beg amiről a hasonló vastagságú és állapotú
pruszikokat sniccerrel levágtam. Bocsánat ezért. Begre egész kötélből vagy standhevederből kötünk húzót, és akkor még meg is lehet kényelmesen fogni.
A Rolo és a Mecseki ág összeköttetéséhez had tegyem hozzá, hogy egyáltalán nem egyszerű a hely. A Mecseki ágból nézve az összeköttetés egy 6-8m magasan lévő omladék szétbontását igényelte volna (kötél jön le onnan). Szerintem annak lentről senki nem állt volna csak úgy neki. Még a Rolo -ból fentről nézve is elég szarul nézett ki, és hát... nem hilti patronnal tágították ki az olaszok, az is tuti :)
***
„Gortani 2014”
A 90-es évek elejéről nézve amikor a kutatás a magyarok részéről indult, ez pontosan úgy hangzott volna, mint azok a bizonyos scifi filmek címei amik akkortájt oly nagy divattal készültek. És ha belegondolunk, akkor amikor a felső (és az akkor ismert egyetlen) bejáraton keresztül mentek lefele a még ismeretlenbe vezető By-Pass kürtő felé, tényleg scifi filmekbe illett volna a gondolat, hogy majd egyszer kétezertizenakárhányban a Monte Bila Pec hegytömb falába kell majd fölmászni a begekkel egy lyukhoz, ahonnan egy aknarendszer a legfrissebb kutatási pontokra elvezet.
Pont ez a scifi hangulat tetézi meg azt az időtlen állandóságot, azt az archaikus küzdelmet amiben odalent részünk van. Bármivel is világítunk, bármilyen gépekkel is mászunk, a barlangban az emberi tényező lesz a legfontosabb.
***
A fotókat Egri Csabitól (1.2.3.), Modortól(6.7.), Leo -tól (5.8.9.10.11.14) , Kagyótól (12.13.), és a Gortanis Picassa albumból loptam(4.15.) -Börcsök vagy KisMoha talán?- Remélem nem gond.
Az expedíciót támogatta az Oktatási Szakosztály és a www.explo.hu. Köszönet nekik és minden résztvevőnek!
Lac, 2014. február 20.
