A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat hivatalos blogja

Barlangtúrák, kutatások

Kacna Jama kutatás újrakezdése (2007) - cseh-magyar együttműködés Szlovéniában

Szöveg: Egri Laca

2007. december 15. - TASMAN ÖRDÖG

Dimbes-dombos erdős táj, kisvárosok, ipari létesítmények, távvezetékek. Jellegtelen, ember által megművelt és belakott környék… Ki gondolná, hogy Szlovéniában az A1 autópályán dél felé autózva éppen a trieszti elágazás után egy-két kilométerre egy monumentális föld alatti világ fölött haladunk el?

A Kačna Jama (Kígyó-barlang) 200 méteres bejárati aknája alján, a sejtelmesen beszűrődő felszíni fény foszlányaiban álldogálva, beláthatatlan méretű járataiban bóklászva, az óvatosságot és tiszteletet követelő Reka-folyamot megpillantva már az első alkalommal is megéreztem: ez több mint egy barlang túra.

kacna_jama_06.jpgkacna_jama_31.jpg

A felszínről bemosódó rengeteg szerves anyag gazdag és változatos élővilágot tart el: kalapos gombákat, színtelen növényeket, rovarokat, pókokat, valahol a tápláléklánc végén még proteuszok is élnek itt. Mindez néhol gazdagon fűszerezve csodálatos és törékeny képződménycsodákkal. Ez egy rejtett világ. A helyi kisváros házai alatt 150-200 méterrel van csupán, és mégis, elkalandozva benne az az érzés járja át az embert, mintha fényévekre lenne…

A még száraz időszakban is másodpercenként több köbméter vízhozamú Reka-folyót Matavun határában a Skocjane barlang nyeli el, és onnan légvonalban mintegy harminc kilométerrel északnyugatra a Trieszti-öbölben ömlik a tengerbe. Ennek a hatalmas föld alatti rendszernek jelenleg csupán néhány százaléka ismert. Ide tartozik a Kačna Jama is, amely közel 3 kilométeres szakaszon érinti a folyót. 13 kilométeres összhosszúságával ez Szlovénia második leghosszabb barlangja.

kacna_jama_14.jpgkacna_jama_15.jpg

Bejárati aknájába először 1889-ben ereszkedett le a helyi barlangkutató csoport névadója, Gregor Žiberna. Ekkor társaival a barlangot 2 kilométeres hosszban tárta fel. A második világ háború alatt és után a nácik használták a barlangot búvóhelyként. Erről számos lelet tanúskodik: sisakok, lőszerek, emberi csontok mind a mai napig gazdagítják a barlang kincsvilágát. A Kačna Jamában a kutatás a hetvenes évek elején kezdődött újra. Egy szűkület átbontásával közel 9 kilométernyi új járatot találtak, benne a monumentális Reka-folyó föld alatti szakaszaival, amiknek a bejárása rendkívül nagy erőfeszítésekkel és nagy mennyiségű felszerelés segítségével oldható meg. Újabb eredmény csak nagyobb szünet után, 1997-ben született, amikor is egy tó szifonját átúszva hatalmas részekre bukkantak. A szifon vize után szerencsére lejtős járat következett, így a szifont le tudták szívni, és a kutatást nagy erőkkel tovább tudták folytatni. Az új felfedezés 4 kilométerrel növelte a barlang hosszát, továbbá a Reka-folyó újabb föld alatti szakasza vált ismertté. Azóta a szifon fölötti kőzettömb lerobbantásával az Ogabnó-tó leszívás nélkül is átjárhatóvá lett téve.

kacna_jama_09.jpg

kacna_jama_23.jpg

És mi történt 2007-ben? Tettünk egy átfogó fotó túrát a barlangban szilveszterkor (2006). A fotók fel is kerültek a helyi Gregor Žiberna-csoport honlapjára, ahol aztán nem sokkal később Tomas Roth, a csehországi Plánivy csoport egy tagja rájuk talált. Innen fakadt az ismeretségünk, ami végül elvezetett a barátsághoz és az együttműködéshez. Mi ugyanis kutatási területet kerestünk, ők pedig már éppen előkészítették a Kačna Jama kutatását, amihez kapóra jött a mi segítségünk is.

A főág kutatása rendkívül problematikus. A meglehetősen veszélyes, eseteként hatvan-nyolcvan méteres vízszintingadozásokat produkáló, száraz időszakban is nagy vízhozamú Reka-folyó miatt a barlang északi részének megközelítése expedíciós erőfeszítéseket igényel, ezért kutatásunk stratégiájaként inkább a folyó szifonon túli részére való közvetlen rályukadás lett kitűzve célul. Ennek jegyében kezdtünk el munkálkodni a bejárati aknától nyugati irányba vezető, kevésbé méretes Szép-ág (Zahodni Rov) meghoszszabbításán.

kacna_jama_13.jpg

kacna_jama_27.jpg

 

 

 

 

 

 

Első közös akciónkat szeptember közepére terveztük. Cél a Szép-ág legvégén elhelyezkedő összecseppkövesedett omladék zónában kiszemelt, huzatos lyuk átjárhatóvá tétele volt. Időpontegyeztetési problémák miatt ennél az első nagy lépésnél nem tudtunk jelen lenni, cseh barátaink viszont átbontották a szűkületet, és az omladékzónából kijutva ígéretes folytatást találtak. A mintegy 100 méter hosszú lejtős járat egy kisebb, és két meglehetősen tágas és magas teremből áll. Egy héttel később kimászták a második kürtőt, aminek tetején 45 méter magasan további horizontális folytatásttaláltak, telistele érintetlen és gyönyörű cseppkő csodákkal. A kimászott cseppkőlefolyásos lejtős kürtő a Liquid Nutella nevet kapta, ami szépen kifejezi a benne található híg agyag mennyiségét. A folytatás jellegben nagyon hasonlít a barlang eddig is ismert részeire, a jelentős mennyiségű híg agyag jelenléte az időszakosan nagyon magas vízállással magyarázható. Az új feltárást különösképpen egy 75 méter mélységű akna (Lentika-akna) teszi reményteljessé, aminek az alja csupán 20 méterrel van magasabban az amúgy sem túl távoli folyó vízszintjétől. Mintegy 500 méternyi új szakasz felfedezése után, szép eredményektől izgatottan, de idő hiányában, számos kürtőt, ablakot, és bontásra érdemes pontot érintetlenül hagyva kellett hazatérniük.

Október végén a kooperáció jegyében rajtunk volt a sor. A további kutatás elősegítése végett, patronozással tovább tágítottuk az új részbe átvezető szűkületet, és jelentősen optimalizáltuk a kimászott kürtő kötélpályáját, így a gazdagon dekorált, tovább kutatandó tiszta részbe nemcsak sokkal könnyebben, hanem tisztábban is lehet eljutni. Mindezek után kimásztunk egy 20 méter magas cseppkőlefolyásos kürtőt, ami viszont fölfelé elszűkülve nem hozott újabb felfedezést. Jól ismerjük már a barlangászatnak ezt az arcát – szomorúság helyett izgalommal tekintünk a következő alkalomra…

November közepén ismét cseh barátaink töltöttek egy hosszú hétvégét a barlang kutatásával, az eredmények ezúttal sem maradtak el. Egy további kürtőben 30 méteres magasságig jutottak, és számos továbbjutási lehetőséget találtak.

A jövőben több kutató hétvégét tervezünk, igyekezni fogunk a két csapatot közös akciókkal is mindinkább összehozni. A Kačna Jama 2007-es kutatásának következtében a barlang előlépett Szlovénia második leghoszszabb barlangjává, letaszítva erről a pozícióról a Predjama-barlangot. De ezek csak számok, száraz adatok, véletlenül sem szabad fontosságukat túldimenzionálni és elveszni bennük, megfeledkezve arról, ami a barlang mélyére vezérel minket. Sokkal fontosabbak azok a teljes körű pszichikai és fizikai kihívással, izgalommal teli percek, amelyek segítségével megismerhetjük saját magunk emberi és közösségi mivoltát, és mindezt – ha csak napokra is, de – megtisztulva a civilizáció összes zavaró rezgésétől. Ezért utazunk otthonról fényévekre… Folytatjuk a kutatást!

A Kačna Jama járatainak és termeinek méreteit a benne folyó Reka-folyam viselkedésével lehet magyarázni. Ennek vízhozama száraz időszakban is több köbméter másodpercenként, ami jelentős csapadék hatására elképzelhetetlen méreteket tud ölteni. Ilyenkor a barlangon belül teljesen átlagosnak mondható 30 méteres vízszintemelkedés következtében víz alá kerül a járatoknak már a háromnegyed része. Tavaszi hóolvadásnál a 60-80 méteres vízszint emelkedés sem ritka, de vannak adatok egy több mint 100 méteres emelkedésről is. Ekkor már légrés nélkül van kitöltve a barlang kilencven százaléka! A barlang formavilágára ezért nagyon jellemzőek a hatalmas szelvényű, időszakosan elárasztott folyosók lerakott homokos hordalékkal, a víz visszahúzódása után megmaradó tavak, árvízi túlfolyók és nyelők, lefejeződött holtágak. A folyó medrében hatalmas, több mázsás fatörzsek árulkodnak az áradások erejéről, de a legmegdöbbentőbb az, amikor egy-egy ilyen rönk messze a folyótól, 40 méterrel magasabban egy-egy nyelőben van megakadva…

Egri László 2007

Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület

sdf_181.JPG 

Mentés

A bejegyzés trackback címe:

https://barlangaszat.blog.hu/api/trackback/id/tr6412146775

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.